Kezelése nem bérelt, és gennyes sebek során cukorbetegség

A kormányváltást követő hónapokban ténylegesen elindult egy olyan forrongás, mely alapjaiban változtathatja meg a hazai egészségügy helyzetét, bár egyelőre még semmi konkrétum nem látott napvilágot.

• Nők esetében a Kortizol hiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet.
• Hosszas ücsörgés után gyakorta érezzük úgy, hogy nehezebb az elindulás.
• Gyémántfejes mikrodermabrázió - Erzsébet Fürdő Gyógyászati És Szűrőközpont

Nem foglalkoznék a négy szakmai kollégium két hét alatt összeállított tervezetével, nem minősíteném az MNB nyolc pontos egészségügyi ajánlásait, sem azok eddig napvilágot látott kommentárjait. Magazinunk jelen számában az előző számhoz képest csupán egyetlen, de annál terjedelmesebb szakmapolitikai interjú került be. Egyetlen, de annál nagyobb jelentőségű, mivel egy magyar-norvég egészségszervező szakembertől származik, olyantól, aki teljes rálátással rendelkezik a dán és a norvég egészségügyre és utóbbinak aktív alakítója is.

Tótth Árpádról, az Észak-Norvég Régió orvosszakmai tanácsadójáról van szó. Tótth doktor szerint három dologra lenne szükség a hazai egészségügy rendbetételéhez: az egyik az egyértelműen kinyilvánított kormányzati szándék az alapvető változtatásra, aminek prioritást kellene kapnia.

Szándékot sejtek, talán látok is, de ami a prioritást és ennek financiális kifejeződését illeti, már sokkal bizonytalanabb vagyok. A másik dolog éves stratégiai célok és tervek, melyek kidolgozása a legszélesebb körű konszenzussal kell történjen. A széleskörű konszenzuskeresés jelét kezelése nem bérelt nem látom, de tapasztalatom szerint ha ilyenre a kormány rászánná magát Dániával és Norvégiával ellentétben alig számíthatna teljes konszenzusra az orvostársadalom és a politikai oldalak részéről.

Viszont erőből ezt levezényelni csak kudarcos eredményre vezethet. A harmadik feltétel a levezényléshez szükséges fős, a végrehajtásban szabad kezet kapó szakembergárda, melynek tevékenysége nyomán hazatérhet szakember és kulcspozíciókba kerülve terjesztheti azt a kultúrát, mely nélkül semmilyen valódi reform nem valósulhat meg.

Utóbbira eddig itthon nem igen volt példa a félfeudális egészségügyi rendszer és a szakmai féltékenység miatt. Tótth doktor szerint Norvégiában sincs kevesebb beteg, mint Magyarországon, csak ott a szívinfarktust és a szélütést nem 60 éves, hanem éves korban kapják meg.

És ez lenne az egyik legsürgetőbb cél, az évente megspórolható halálozás kivédése, de ehhez nem csupán az egészségügyünknek, hanem a hazai egészségtudatosságnak, egészségkultúrának, az egészséges életvitelnek a megváltoztatására, valamint a legelesettebb milliók azonos szintű egészségellátáshoz való hozzáférésének megvalósulására is szükség van.

Fövényi József belgyógyász, diabetológus Prof. A kéziratokat, fotókat az alábbi címre várjuk: A hirdetések tartalmáért a Kiadó nem vállal felelősséget.

A Kiadó minden jogot fenntart. Az öt éve Norvégiában élő és az északi régió és gennyes sebek során cukorbetegség orvosszakmai tanácsadójaként dolgozó egészségügyi szakemberrel a Webdoki arról is beszélgetett, hogy miként működik a norvég egészségügyi kezelése nem bérelt, mi a szerepük ott a magánszolgáltatóknak, mindezekből mit lehetne és érdemes átültetni Magyarországra.

Az interjú során hangsúlyozta, hogy Norvégiában felismerték: az adat lesz az új kor olaja. Eloszlatta azt a tévhitet is, hogy az északi országban kevesebb lenne a beteg ember, a lényeges különbség ott az például velünk szemben, hogy mindent megtesznek a korai felismerésért és a terheléses cukor vizsgálat terhesség alatt ellátásért, másrészt a végzetes stroke-ot vagy szívinfarktust nem 60 évesen kapja meg valaki, hanem évesen.

Úgy vélekedett a magyar ellátás kapcsán, hogy a magánszolgáltatók erősödése bele van kódolva a magyarországi egészségügy mostani működésébe. Hogyan kerül egy magyar egészségügyi szakember Norvégiába? A es évek sorozata után úgy is kérdezhetném: miért éppen Norvégia? Tótth Árpád: tavaszán a Veszprémi Kórházból való távozásommal párhuzamosan bár a zirci kórházban még félállású főigazgatóként dolgozhattam tovább az akkor alakuló GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet meghívott egy szakmai csapatba külső szakértőnek.

A feladatunk az volt, hogy dolgozzunk ki egy tervet a magyar egészségügyi ellátórendszer átalakítására, alapvetően az aktív kórházi ellátásokra fókuszálva.

Tünet - Kapja le a körméről!

A közel féléves munka során külföldi példák és szakmai standardok mentén, számos új megközelítést és mérési technikát itthon elsőként alkalmazva megalkottunk egy elméleti keretrendszert és javaslatot, és ebből kiindulva kezdődött el a kórházi rendszer részleges átalakítása tavaszán. Mondanom sem kell, hogy a végrehajtott átalakításoknak végül nem sok köze volt a szakmai javaslatunkhoz őszén felhívtak a GYEMSZI-ből azzal, hogy Magyarországra látogat az Európai Unió egyik szakértője, mert közelebbről szeretnék megismerni a magyar egészségügy átalakításának koncepcióját és az akkora már lényegében lezajlott kórházi államosítás folyamatát.

Kiderült, hogy a szakértő civilben az Észak-norvég Egészségügyi Régió főigazgatója. Látogatása során számos kérdésben szakmai egyetértés majd jó kapcsolat alakult ki közöttünk, s felmerült az is, hogy szívesen próbálnám ki magam más országban, s tanulnám meg egy másféle egészségügyi rendszer szervezési technikáit.

Fél évvel az első és gennyes sebek során cukorbetegség után orvosszakmai elemzői állást ajánlott fel kétéves szerződéssel, amire néhány nap gondolkodás után igent mondtam. Hozzá kell tennem, hogy számomra nem volt teljesen ismeretlen a skandináv világ.

Korábban kétszer voltam 6 hetes tanulmányúton Dániában, és a norvég egészségügy irányítási modellje alapvetően a dánok tapasztalatára és rendszerére épül.

Most már az ötödik éve dolgozom itt, miután nyílt pályázaton is elnyertem a pozíciót, már határozatlan időre kinevezett norvég közalkalmazottként. Nyilván pár mondatban összefoglalni nem lehet a teljes norvég egészségügyi ellátórendszert és finanszírozást, de mik a rendszer legfőbb jellemzői? A kórházi ellátásokat járóbeteg szakellátás, egynapos sebészet, egyéb egynapos ellátások, klaszszikus kórházi ellátások, a mentés- és betegszállítás, öszszetettebb rehabilitációs ellátások az állami tulajdonban lévő kórházak biztosítják, a kórházak földrajzi alapon pedig négy regionális szervezethez tartoznak.

Én az északi régió egészségügyi szervezetében dolgozom.

• A cukorbeteg termékek előállítására szolgáló dokumentumok listája By sergein Posted on A cukorbeteg termékek előállítására szolgáló dokumentumok listája A cukorbetegségben szenvedő lábakban szenvedő fekélyek, melyik orvoshoz A Diabetes mindig nagy hangsúlyt fektetett a diétára, a vele kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókra.
• Gombás fertőzés bármely testrészen előfordulhat, könnyen okoz egymástól viszonylag távol levő területeken viszketést, kivörösödő foltokat vagy éppen csúnya, elszíneződött körmöket.
• Belföld: Tünet - Kapja le a körméről! - garagegym.hu

Ez a szervezet tulajdonolja a térség összes kórházát, valamint fejleszti, fenntartja, finanszírozza is azokat. Azaz a teljes anyagi, tulajdonosi, irányítási és egyéb felelősség és gennyes sebek során cukorbetegség egészségügyi régióké.

Ha valami elromlik, rosszul működik a kórházi rendszerben, akkor nincs egy másra mutogatás, hanem teljesen egyértelmű: az érintett regionális szervezet a felelős és pont. A regionális szervezetben minden irányítási, menedzsment- és jogi eszköz a kezünkben van ahhoz, hogy a lakosság, a betegek számára a lehető legjobbat hozzuk ki az itteni kórházi szerkezetből és együttműködésekből.

Ha ez valahol félresiklik, akkor az nem a központi és gennyes sebek során cukorbetegség vagy a helyi önkormányzatok hibája, hanem a miénk, a regionális szervezeté. Mindez nagyon átlátható felelősségi és pénzügyi viszonyokat, világos és logikusan működő rendszert, kiszámítható munkakörnyezetet eredményez. Egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy hosszú távon a cél, hogy Magyarországon kamatoztassa a kint megszerzett tudást. Lenne erre most lehetőség?

Mi kellene ahhoz, hogy át lehesse ültetni a kinti tapasztalatokat Magyarországra és egyáltalán érdemes-e? Igen, továbbra is szeretnék egyszer hazatérni és ismét otthon dolgozni a köz javára. Ehhez három fontos feltételnek kell teljesülnie.

Kell egyértelműen kinyilvánított kormányzati és össztársadalmi szándék arra, hogy az egészségügyben szükség van alapvető változtatásra, és ez prioritást kap más fejlesztésekkel kezelése nem bérelt. A második alapvető feltétel, hogy szükség van egy jövőképre, stratégiai célokkal és tervekkel, ami azt tartalmazza, hogy mit akar Magyarország kezdeni az egészségüggyel, milyennek szeretnénk azt látni év múlva.

Nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen. A harmadik feltétel, hogy kell egy olyan szakembergárda, amely a jövőkép és a stratégiai célok megvalósítására ciklusokon átívelő felhatalmazással rendelkezik, ami társadalmi és parlamenti kontroll mellett szabad kezet kap a végrehajtásban.

Gyémántfejes mikrodermabrázió

Ez a szakembergárda olyan minimum 30, de inkább 50 szakértő, akivel nagyon egyformán gondolkodunk az irányításban, és ezáltal kezelése nem bérelt tudunk hívni további minimumde inkább olyan szakembert, aki el tud helyezkedni kulcs gyógyítói pozíciókban. S akik aztán meg tudják honosítani azt a kultúrát, ami nélkül bármiféle, a magasabb színvonalat megcélzó reformkísérlet eleve kudarcra van ítélve.

A norvégoknál volt egy egységes nagy elhatározás? Hogyan csinálták ezt meg? A norvégok példájának megértéséhez a dán rendszer alapjaihoz kell visszamenni. Dániában ben hatalmas társadalmi felzúdulást okozott, amikor egy OECDjelentésből kiderült: a dán egészségügy költi a legtöbbet egy főre vetítve az Egyesült Államok után, miközben a mutatói alapján minőségben csak a Ez a többségnél kiverte a biztosítékot.

A helyzet elemzésére, az okok feltárására és megértésére felállított szakértői csapat másfél év munka után egy több forgatókönyvet tartalmazó, választási ciklusokon átívelő tervvel állt elő, amit széleskörű társadalmi vitára bocsátottak, majd a vélemények összegzését követően a dán parlament elé került, s a parlament a kialakított konszenzusos javaslatot egyhangúan fogadta el.

A szakértői vizsgálódásaikból kiderült, hogy egy hatékony egészségügyi rendszer felállítása érdekében rengeteg más állami rendszerhez hozzá kell nyúlni, és az egészségügy elvárásainak kell alárendelni azok működését, például a közigazgatásban, vagy az adórendszerben. Az egészségügyi reform sikere érdekében központosították és átszervezték a szétaprózott közigazgatást, a feletti helyi önkormányzatot önkormányzattá vonták össze, a 19 megye helyett 5 régiót alakítottak ki, a háromszintű adórendszert kétszintűvé egyszerűsítették.

A hagyományos háziorvos-szakrendelő-kórház beosztás helyett az egészségügyi szolgáltatásokat lakosságközeli és központosított csoportba sorolták: a lakosságközeli ellátások a helyi önkormányzatok, a centralizálandó ellátások ezek kezelése nem bérelt a szakellátások a régiók hatáskörébe kerültek.

A korábban heterogén tulajdonosi körrel rendelkező kórházi szektort teljeskörűen államosították és a régiók irányítása alá helyezték. Norvégiában is hasonló folyamat zajlott le ben, az állam átvette az összes kórházat, regionalizálta az egészségügy irányítását.

A jelenlegi adatok szerint a norvégoknál csak a svájciak költenek több pénzt egészségügyre egész Európában. Ezek alapján adódik a kissé egyszerű kérdés: tényleg mindenre van pénz? Sehol a világban nem igaz, hogy mindig mindenre van pénz az egészségügyben. Az viszont tény, hogy a rendszer nagyon magas szinten működik itt. Időegység alatt kevesebb beteggel kell foglalkozni, így magasabb szintű munkát végezhetnek, valamint napi szintű fogyóeszköz-problémák sincsenek. Az olajárak es drasztikus csökkenése miatt azonban Norvégiának fel kell készülnie egy sokkal költségtudatosabb időszakra.

Ennek feltétele egy nagyon jól működő adatelemzési és gennyes sebek során cukorbetegség, és ezt segíti, hogy a norvégoknak legalább olyan jó egészségügyi ellátási adatvagyonuk van, mint a magyaroknak egészségügyi regiszterekből pedig még annál is jobb.

Ma már azt mondjuk, hogy Norvégiában az adat lesz az új kor olaja, az adatfeldolgozási és elemzési metodikák új, a világban is eladható értéket teremthetnek. Ha ennyire magas szintű a rendszer, akkor adódik az ésszerű következtetés, hogy nincs is akkora leterheltség az intézményeken.

Többen gondolják úgy az otthoni kollégák közül, hogy akkor Norvégiában a magasabb átlagéletkor, az egészségtudatosabb életmód és a jobban szervezett egészségügy nyomán kevesebb a beteg ember. Jelentős különbség tehát két dologban látható: egyrészt mindent megtesznek a korai felismerésért és a gyors ellátásért, másrészt a végzetes és gennyes sebek során cukorbetegség vagy szívinfarktust nem 60 évesen kapja meg valaki, hanem évesen.

Ma már nem annyira a magas átlagéletkor minősíti egy társadalom és benne az egészségügy jó működését, hanem az egészségben eltöltött életévek számítanak, illetve az elkerülhető értsd: időben való felfedezéssel és megfelelő kezeléssel megelőzhető halálozások száma.

Míg átlagéletkorban mi magyarok nem vagyunk annyira elmaradva az európai átlagtól, addig az egészségben eltöltött életévek és az elkerülhető halálozások területén riasztó és rettenetes képet látni.

Márpedig e két tényező mutatja ma egy társadalom túlélőképességét és versenyképességét, és ha ebben nem javulunk, lemaradásunk Szlovákiával szemben tovább nő, és még Románia is hamarosan megelőz bennünket pedig korábban elképzelhetetlennek tartottuk ezt, olyan mélyen voltak.

Van megfelelő szakember gárda Norvégiában, vagy lehet hatékonyságot javítani a digitalizáció elterjedésével, hol tart Norvégiában a digitális egészségügy?

Ahogy a lakosság öregszik, és így egyre több egészségügyi ellátásra van szükség, növekszik az igény az orvosi és szakdolgozói szolgáltatásokra.

Erre a szakemberlétszám növelése mellett két felelete van a norvég egészségügynek: ami a korábbi orvosi gyakorlatból rutinná vált, azt inkább magasan képzett szakasszisztensekre bízzák, hogy az orvos tényleg csak orvosi munkát végezzen el.

Emellett a technológiai döntéstámogatásra helyeznek nagy hangsúlyt. A teljes forradalom, amikor a betáplált adatok alapján a számítógép, mesterséges intelligencia dönt az orvos helyett, állít fel diagnózist, javasol terápiát nem működik, de az, hogy egy orvos a döntéséhez minden és gennyes sebek során cukorbetegség információhoz, kivizsgálási és kezelési elvekhez könnyen hozzáférjen, működik.

Félállásban gyakorló orvosként is dolgozom, hozzáférésem van az összes szakmai iránymutatáshoz, az összes gyógyszer-adatbázishoz és ha ez nem lenne elég, nem ciki kérdezni sem. Nem kínos azt mondani egy kollégának, hogy én még nem láttam ilyen beteget, vagy épp bizonytalan vagyok és segítséget kérek. Nagyon fejlett a távmedicina, főleg itt északon, ahol hatalmasak a távolságok, nagyon sokat kell utazniuk egyes betegeknek ahhoz, hogy létrejöhessen egy orvos-beteg találkozás ennek kiváltására egyre inkább teret nyernek a digitális képtovábbító megoldások, legújabban a videókonzultációk.

A betegek körében is egyre kezelése nem bérelt, hiába kell például a háziorvosi ellátásban ugyananynyi önrészt vizitdíjat, kb. A norvég modellbe hogyan ágyazódtak be a magánellátók?

A cukorbeteg termékek előállítására szolgáló dokumentumok listája

A magán-egészségügyi ellátók az állami kapacitásokat egészítik ki azokon a területeken, ahol az állami intézmények valamiért nem tudnak az igények szerinti mennyiségű ellátást biztosítani, és a várakozási idők emiatt jelentősen emelkednek. Ha egy kórház egy szakterületen ilyet tapasztal, akkor azt jelzi a régiónak, és a régió nyilvános pályázatot ír ki a magánszolgáltatók részére.

A sikeres pályázókkal a régió köt szerződést, ebben rögzítik, hogy mennyi ellátást és milyen és gennyes sebek során cukorbetegség mellett nyújthat a magánszolgáltató. A betegek ha azt szeretnék, hogy az ellátásuk közfinanszírozott legyen nem fordulhatnak közvetlenül a magánszolgáltatókhoz: ehhez vagy háziorvosi vagy kórházi beutaló szükséges. Magánszolgáltatóknak leginkább a járóbeteg szakellátásban van komolyabb szerepe, például a szemészetben, fül-orr-gégészetben, bőrgyógyászatban, de a képalkotó diagnosztikában röntgen, ultrahang, CT, MR is jelentős közfinanszírozott kapacitást működtetnek.

Ezzel párhuzamosan a magánbiztosításoknak nagyon kicsi a súlya a norvég rendszerben, bár és gennyes sebek során cukorbetegség ezeket kínáló biztosítók nem győzik hangsúlyozni, hogy a magán-egészségügyi biztosítások száma és összértéke ha lassan is, de évről évre növekszik. Visszatérve Magyarországra: ha már az adatok már nálunk is rendelkezésre állnak, a megfelelő struktúrát és hozzá a szakember gárdát is fel lehetne építeni?

Magyarország képes európai színvonalú elemzést rasschoch a cukorbetegség kezelésében arra alapozva koherens stratégiai célokat megfogalmazni és kijelölni: szemléletében akár a os nemzeti programok pl.

Nemzeti Rákellenes Program, Sürgősségi Ellátás Nemzeti Programjaakár a es Semmelweis-terv bárhol Európában megállná, megállta volna a maga idejében a helyét, s még akkor is igaz ez, ha természetesen egyes elemeken lehetne szakmai vitákat folytatni.

Amire viszont még nem vagyunk képesek, az az, hogy a terveket komolyan vegyük, illetve a terveket konkrét cselekedetekre váltsuk és meg is valósítsuk. Ez min múlik Ön szerint? Leginkább a kultúrán. A stratégiák, tervek végrehajtása előtt nincs széleskörű egyeztetés, és ezért sokan nem érzik az új terveket kezelése nem bérelt sajátjuknak. Nem volt lehetőségük a szükségesnek érzett módosítások kiharcolására, ezért a végrehajtás során próbálják véleményeiket, érdekeiket érvényesíteni ami a háttérben szükségszerűen konfliktusokba, torzsalkodásokba torkollik, és a változások hamar megfeneklenek.

Az egészségügyben is a fejlődés szükségszerűen kultúraváltással kell, hogy együtt járjon, mert ha jobb eredményeket szeretnénk elérni, akkor nem lehet mindent ugyanúgy végezni, kezelése nem bérelt eddig. Sokan azt jósolták, hogy ez a kultúraváltás a generációváltással önmagától megtörténik.

Ebben én nem hiszek: nem szabad megvárni, hogy eltűnjön az a generáció, akikkel egy új szemléletet állítólag nem lehet megvalósítani, mivel időközben a következő generáció a meglévő rosszhoz szokik hozzá, felveszi a káros magatartásformákat. Mindenki, az idősebbek is képesek sőt, szeretnek tanulni, ha megfelelő környezetbe helyezik és megfelelően pozitívan motiválják őket.

Hasznos információk

És a politikai akarat meglehet hozzá? Politikai, társadalmi akarat nélkül nem megy. Szomorú, de ebben a tekintetben jelenleg érdemi változásra nem számítok, nem látszik, hogy a politika elkötelezte magát a gyökeres változások, a minőség javítása mellett. Egészen addig nem is várható változás, amíg ennyire központosított és az országos napi politikának alárendelt a szektor, a szektorra vonatkozó döntések rendre a felelős minisztériumon kívül születnek meg, és a szakmaiság pedig ezzel párhuzamosan még inkább a háttérbe szorul.

Ha ezt elfogadjuk és kivetítjük az elmúlt évek tendenciáját, akkor szinte biztosan állíthatjuk: a Magyarországon működő magánegészségügyi szolgáltatók még tovább fognak erősödni. Így van, a magánszolgáltatók erősödése bele van kódolva az egészségügy mostani működésébe, amit jelentős szkepszissel szemlélek. Szándékosan kerülöm itt az egészségügyi rendszer kifejezés használatát, ugyanis a rendszer feltételez együttműködést, összhangot, kooperációt az egyes szereplők között.

Ez a kooperáció az egészségügyben dacára a nagyfokú központosításnak vagy egyáltalán nincs meg vagy nagyon esetleges, alapvetően személyfüggő ismeretségekre alapuló. Különálló, elszigetelten működő szereplők, intézmények vannak az egészségügyben, amelyek között bolyonganak betegek, és ha találnak valakit, aki segít nekik utat lelni, akkor nyertek, ha nem, akkor biztos vesztesek nem jutnak megfelelő időben, megfelelő környezetben táplálkozás és a kezelés a 2.

típusú diabétesz megfelelő ellátáshoz. Ebbe a helyzetbe érkeznek és az állami egészségügy hiányosságait, és gennyes sebek során cukorbetegség kihasználva terjeszkednek a magánszolgáltatók, és nyújtanak legalább abban vállalható alternatívát, hogy bizonyos ellátásokat legalább kezelése nem bérelt időben és jobb környezetben de nem feltétlenül jobb szakmai minőségben nyújtanak az ügyfeleik számára persze jóval magasabb díjért cserébe, amit nem mindenki képes megfizetni.

Félreértés ne essék, ez is lehet a jövő magyar egészségügy alapja: erős, bizonyos régeteknek megfizethető, és őket kiszolgáló magánellátás, és a szegényebbeknek, kevésbé tehetőseknek az állami ellátás ekkor viszont ki kell mondani és nyíltan fel kell vállalni, hogy nem akarunk magyar és magyar ember között egyenlő esélyeket teremteni, és kb.

Én ezt zsákutcának tartom, és nem tartom valós és érdemi válasznak a Egy kettészakadt, a szegényebbeket elhagyó társadalom versenyképtelen és szükségképpen alulmarad a nemzetek versenyében, vegetálásra, sorvadásra van ítélve. Akkor a magánellátók szerepe cukorbetegség kezelésére fehér bab szerint káros és nemkívánatos?

Az a szándékainktól, céljainktól függ. Meg lehet közelíteni a egészségügy kérdéskörét úgy, hogy az egészségügy egy tiszta piaci szolgáltatás mint a mobiltelefonálásmindenki vásárolja meg magának azt a készüléket és szolgáltatáscsomagot, amire szerinte szüksége van.

Bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, azaz a biztosítók és a szolgáltatók háziorvosok, szakrendelők, kórházak állapodjanak meg a díjakról és a szolgáltatások tartalmáról, versenyezzenek a lakosság kegyeiért, a lakosság a versengő kezelése nem bérelt kiválasztja, mit szeretne igénybe venni és mit tud megfizetni, az állam pedig beszed kezelése nem bérelt kis pénzt, hogy a szegényeket valamennyire ellássuk.

Ha a társadalom tényleg ezt akarja és ezt támogatja mint klasszikusan korábban az USA-banakkor a magánellátók szerepvállalása és térnyerése egyenesen kívánatos, de tisztában kell lenni a negatív hatásokkal, következményekkel is.

Ilyen következmény a szegények leszakadása mellett a rendszerszintű hatékonyság drámai csökkenése. Emellett minden szolgáltatónak saját finanszírozási rendszert kell fenntartania nem a NEAK végzi összetettennagyobb az adminisztrációs tevékenység az egyes szolgáltatóknál betegekkel való kapcsolattartás, biztosítói előírásoknak való megfelelésa vállalkozás önálló működtetéséből fakadó költségek ingatlanüzemeltetés, informatikai, pénzügyi tevékenységek, stb.